Az Ön IP címe: 54.196.5.6

Kamerarendszerek

Kis áttekintés a CCTV rendszerekről(Kastyják János informatikus mérnök szakdolgozat részlet 2006.)

A CCTV rendszerek Magyarországon a rendszerváltást követően óriási fejlődésnek indultak. Ennek okai a társadalmi réteg polarizálódása, a tulajdonviszonyokban mind erősebb különbségek és a határok megnyitása, hiszen addig leginkább csak a helyi gyártók termékei álltak rendelkezésre. Az elektronikus vagyonvédelem egyik legdinamikusabban fejlődő ága mára a védelem alapvető pillére lett.

Sok kérdés merül fel a megfigyelő rendszerekkel kapcsolatban. Az elsődleges kérdés természetesen minden ember személyiségi joga. Kinek van joga megfigyelni? Miért teszik mindezt? Sokunkat zavarhat az a tény, hogy vásárlás közben, vagy a metróban sétálva egy kamera figyel minket, rögzíti minden lépésünket és a rendszer diszpécsere bármikor visszanézheti a történteket. A tulajdonosok próbálják értékeiket védeni a tolvajoktól, ezért ők kezdték el leghamarabb a megfigyelő rendszerek telepítését. A második lépcső a közterek, közintézmények be kamerázása lett, ami hazánkban még nagyon gyerekcipőben jár. Napjainkban bármelyik nagyáruház bejáratán megtaláljuk azt a feliratot, ami tájékoztat minket arról, hogy az épületben megfigyelő rendszer működik. Aki nagyon ellenzi ezt, az pár év múlva már az utcára sem tud kimenni majd, hiszen már most is nagyon elterjedtek a térfigyelő kamerák. A hatalmas keresletnek és az olcsó távol keleti munkaerőnek köszönhetően az eszközök árai jelentősen zuhantak. Manapság már az sem meglepő, ha egy magánházon látunk ilyen eszközöket. Ezek a rendszerek megjelentek már metrókban, aluljárókban, tereken. A tengerentúlon és a fejlettebb nyugati államokban valamennyi közintézmény is már le van fedve. Már nem csak az üzleti szféra próbálja értékeit védeni. Előtérbe került az ember védelme, a terrorizmus megfékezése. Ez az ok, amiért az ellenzőknek is el kell fogadniuk a rendszerek létjogosultságát. Magyarországon a jogi szabályozása ezeknek a kérdéseknek még nincs teljesen rendezve, ezt minél előbb a megfelelő szerveknek rendezniük kell. Ilyen kérdés az adatok tárolása, archiválása és az is, hogy ki figyelheti a köztéri rendszereket.

A jelenleg rögzített képek  nagyságrendileg 300.000 pixelt tartalmaznak. Ez semmilyen plusz információt nem tartalmaz, azaz nagyításuk esetén a kép torzulásához vezet, sokkal nem leszünk közelebb a részletek megismeréséhez. A hollywood-i mozikban sokszor láttunk olyat, hogy a nyomozó a rögzített képet kinagyítja és csodálatos nagyított képet kap. Ez esetünkben pont az a plusz, amire szükség lenne, de ez egyelőre csak a rendezők lehetőségeit meríti ki, ugyanis a valós biztonsági rendszerek erre még nem képesek. Sok esetben előfordul, hogy a megrendelő hasonló igényekkel fordul a telepítőkhöz, hisz látta a moziban és nagyon tetszett neki. A valóság azonban jelenleg más lehetőségeket kínál.

Valamelyest digitális utómunkával természetesen tisztítható a kép, de az jelentős költséggel és idővel jár. A lehetséges irányt a napjainkban nagyon elterjedt digitális fényképezőgép által készített kép jelentheti. A gépek 1-től akár 12 megapixeles felbontásig is képesek képet alkotni.  A biztonságtechnikai technológia nem valószínű, hogy azt az objektív és retesztechnikát, CCD érzékelőt fogja alkalmazni, de a készített kép felbontása szempontjából érdekes lehet az ügy. Ugyanis ha a képünk, melyet készítünk például 2496*1664-as felbontású, az rengeteg olyan részletinformációt tartalmaz, melyet többszörösen nagyítva egy rendkívül tiszta, jó minőségű képet kapunk. Azaz valóra válhat az, hogy a rögzített képet nagyítva sok apró részlet is látszik (például rendszám, vagy arc). Ezek a képek is tömörített JPG állományokban kerülnek rögzítésre. A fő probléma - ami miatt egyelőre ez az elgondolás mindössze fikció – hogy egy ilyen kép átlagosan 1-2 MB mérető. Ha azt tételezzük fel, hogy másodpercenként 6 teljes képet rögzítünk, akkor ez már 10-20MB adat másodpercenként. Természetesen a mozgó tárgyfigyelést alkalmazó tömörítési technika ezen a méreten jelentősen tud csökkenteni. Az adatméret és mennyiség így is óriási méretű a jelenlegi 50-100kB-hoz képest. Ráadásul ezt az adattömeget tárolni sem egyszerű, hálózaton közvetíteni szintén bonyolult, bár a hálózati megfigyeléshez nem szükséges a részletes információt tartalmazó képet eljuttatni, elégséges annak egy „butított” változatát közvetíteni.

Hol tartunk ma?

Az analóg kamerarendszerek elérték teljesítményük maximumát. A lehető legjobb képminőséget tudják most, ami már jobb nem igazán tud lenni a fizikai adottságok miatt. A jövő mindenképpen az Ip-s Megapixel technológiáé, ahol többszöröse az információnak az analóghoz képest. Jelenleg ehhez két kompromisszumot kell kötnünk, az egyik a termék ára, mely drágább és a gyenge fényviszonyok. Ugyanis a megapixel technológiának jelenleg a hátránya, hogy gyenge fényviszonyok között zajos a kép. Ezt infrasugárzóval ugyan jelentősen javíthatjuk, de tökéletes megoldás vélhetően a következő évek eredménye lesz.


A sárga keret egy normál kamera felbontása, a piros egy megapixel kameráé: